Ne tökéletes, hanem szerethető legyen – Erőszakmentes kommunikáció a hétköznapokban
Nem kell tökéletesen, de szeretetből jöjjön – Erőszakmentes kommunikáció a hétköznapokban. Van, amikor egy mondat megérint bennünk valamit. Egy szó, egy hangsúly, egy reakció – amire megsértődünk, visszahúzódunk, indulatosan válaszolunk… És közben azt érezzük:„A másik nem ért meg engem.” És csak nézünk egymásra, nem értjük, hogyan lett ebből megint vita.Pedig ugyanazt a nyelvet beszéljük, mégsem ugyanazt halljuk. A konfliktusaink jelentős része nem abból fakad, hogy rosszat akarunk a másiknak.Hanem abból, hogy nem tanultuk meg jól, „zsiráffüllel” hallani egymást.Nem tanultunk meg a másik szavai mögé figyelni – és a saját érzéseinkről, szükségleteinkről tisztán, szerethető módon beszélni. Nem tanultuk meg azt a nyelvet, ami a szavak mögött lakik: az érzések és szükségletek nyelvét. Talán számodra is ismerős lehet az alábbi családi helyzet: Vasárnap este van, készül a vacsora, és csak annyit kérsz a gyermekedtől/párodtól:„Kérlek, pakold el az asztalról a dolgaidat, hogy meg tudjunk teríteni.” A válasz: „Mindjárt.”Semmi nem történik.Másodszorra már emeltebb hang jön:„Nem tudnád egyszer megcsinálni elsőre, amit kérek?” A másik válasza: hallgatás. Ő lehet, hogy azt hallotta: „megint elégedetlen vagy velem.”Te meg azt érezted: „amit kérek, az nem fontos.” Mindketten mást hallottatok – és egyikőtök sem azt, amit valójában mondani akart. Ugyanez a helyzet „zsiráfnyelven” – az erőszakmentes kommunikáció 4 lépése szerint: Megfigyelés (ítélkezés nélkül):„Amikor látom, hogy az asztalon még ott vannak a dolgaid, és már majdnem kész a vacsora…” Érzés (saját érzésem):„…feszültté válok, mert úgy érzem, egyedül maradok a feladattal.” Szükséglet (ami mögötte van):„Szükségem lenne arra, hogy együtt teremtsük meg az esték nyugalmát.” Kérés (nem követelés):„El tudnád most pakolni a dolgaidat az asztalról, hogy együtt le tudjunk ülni vacsorázni?” Ha még mindig ellenállás jön:Tudom, hogy este van, és már te is fáradt vagy. Mit gondolsz, belefér, hogy most elpakolsz, vagy jó lenne még 5 perc, és utána? Ilyenkor nem utasítást adsz, hanem kapcsolódsz, és sokszor éppen ez nyitja meg a másikat. Ez a fajta EMK-párbeszéd gyakorolható – akár hibázva is. Nem tökéletességet vár, hanem jelenlétet, őszinteséget, odafigyelést. Gondolatébresztő kérdések – belső munkához: Mikor fordult elő veled legutóbb, hogy valaki mondata mélyebben megérintett, mint kellett volna? Milyen érzés lenne, ha legközelebb nem védekezve, hanem kapcsolódva tudnál válaszolni? Melyik lépést a legnehezebb gyakorolni számodra az EMK négy eleme közül? Ha mélyebben is érdekel az erőszakmentes kommunikáció… Ezeket a könyveket magam is ajánlani szoktam az ügyfeleimnek – különböző típusú olvasókhoz más-más formában tud kapcsolódni ez a téma: Marshall B. Rosenberg: Szavaink ablakok, vagy falakA hivatalosabb, strukturáltabb stílust kedvelőknek – az EMK alapműve, mély és átfogó megértést ad. Rambala Éva: Az erőszakmentes kommunikáció alapjaiRövidebb, könnyebben befogadható formában, a gyakorlat felől közelítve. Serena Rust: Erőszakmentes kommunikációLendületes, humoros stílusban – annak, aki gyorsan, élvezetesen szeret tanulni. Ez a megközelítés tanulható. Én is tanulom.És ahogy gyakorlom, újra meg újra megtapasztalom:amikor nem tökéletesnek akarok tűnni, hanem kapcsolódni –akkor valódi, szeretetteljes találkozás születik.