Mielőtt megszólalsz…
Van egy pillanat.
Egy leheletnyi szünet, mielőtt kimondanád, amit érzel.
Mielőtt a benned feszülő hang megszólalna – a védekező, a sértett, a dühös, a régi seb által vezérelt hang.
Ebben a pillanatban eldől, ki beszél belőled.
A Gyermeki éned, aki fél, hogy nem szeretik?
A Szülői éned, aki ítél és védekezik?
Vagy a Felnőtt éned, aki képes megállni, lélegezni, és kapcsolódni a jelenhez?
A minap fültanúja voltam egy helyzetnek, ahol egyetlen mondat pillanatok alatt robbantotta be az indulatokat.
Ismerős jelenet – mindannyiunkkal előfordulhat, hogy késztetést érzünk reagálni, mielőtt még felfognánk, mi is történt bennünk.
Vannak mondatok, amelyek betalálnak. Nem tudjuk, pontosan miért, de valahol mélyen megnyomnak egy gombot.
Ilyenkor a belőlünk ösztönösen kibukó szavak már nem a jelenről szólnak – hanem a múltbeli sérelmeinkből törnek elő.
Az agy érzelmi központja, a limbikus rendszer ilyenkor átveszi az irányítást.
A testünk vészüzemmódba kapcsol: összeszorul a mellkas, gyorsul a szívverés, elönt az adrenalin.
A prefrontális kéreg, ahol a józan, empatikus, asszertív válaszaink születnek, háttérbe szorul.
Ezért van az, hogy amikor érzelmi túlfűtöttségben reagálunk, már nem tudjuk tisztán megfogalmazni a valódi szükségleteinket.
Nem kapcsolódni akarunk, hanem védeni az „igazunkat”.
A test mindig jelez.
Ha észreveszed, hogy ebben a körben vagy, állj meg egy pillanatra.
Azt szoktam mondani: először is – szájzár, és kezdj el magadban számolni.
Ha azt érzed, hogy „legszívesebben leütném, lefejelném”… akkor ne csak háromig.
Egy egyszerű, de hatékony módszer az idegrendszer megnyugtatására a 4–4–6 légzés:
lélegezz be 4 számolásig, tartsd bent 4-ig, majd fújd ki 6 számolásig.
Ismételd meg háromszor, és hagyd, hogy a tested lassan visszataláljon a biztonságba.
Innen már nem „kell” reagálnod.
Választhatsz.
A Felnőtt Én-állapotba való visszatérés
A Tranzakcióanalízis modellje szerint három fő Én-állapot működik bennünk: a Szülői, a Gyermeki és a Felnőtt.
Amikor az indulat visz, legtöbbször a múlt sérült Gyermeki része reagál – nem a tudatos, jelenlévő Én.
A Felnőtt Én-állapot az, ahol megértés születik.
Ahol nem a győzelem a cél, hanem a kapcsolat megőrzése.
És néha a legbölcsebb válasz ennyi: Rendben van, elfogadom, hogy te így látod.
Az egyéni kísérések során az elsők között szoktam edukálni a Tranzakcióanalízis Én-állapotok modelljét,
mert kivétel nélkül minden alkalommal mély felismeréseket hoz.
Amikor valaki megérti, hogy a reakciói mögött melyik Én-állapota szól,
elkezdi felismerni a mintáit – és ezzel valódi választási lehetőséget kap.
Ez az a pont, ahol a tudatosításból lassan változás lesz,
a változásból felszabadulás,
majd egy bölcsebb, kiegyensúlyozottabb ÉN.
Akinek mi magunk is szívesebben vagyunk a bőrében.
Lélekkel Nő – Pszichoedukáció a lélek útján