Nem kell tökéletesen, de szeretetből jöjjön –
Erőszakmentes kommunikáció a hétköznapokban.
Van, amikor egy mondat megérint bennünk valamit.
Egy szó, egy hangsúly, egy reakció – amire megsértődünk, visszahúzódunk, indulatosan válaszolunk…
És közben azt érezzük:
„A másik nem ért meg engem.”
És csak nézünk egymásra, nem értjük, hogyan lett ebből megint vita.
Pedig ugyanazt a nyelvet beszéljük, mégsem ugyanazt halljuk.
A konfliktusaink jelentős része nem abból fakad, hogy rosszat akarunk a másiknak.
Hanem abból, hogy nem tanultuk meg jól, „zsiráffüllel” hallani egymást.
Nem tanultunk meg a másik szavai mögé figyelni – és a saját érzéseinkről, szükségleteinkről tisztán, szerethető módon beszélni.
Nem tanultuk meg azt a nyelvet, ami a szavak mögött lakik: az érzések és szükségletek nyelvét.
Talán számodra is ismerős lehet az alábbi családi helyzet:
Vasárnap este van, készül a vacsora, és csak annyit kérsz a gyermekedtől/párodtól:
„Kérlek, pakold el az asztalról a dolgaidat, hogy meg tudjunk teríteni.”
A válasz: „Mindjárt.”
Semmi nem történik.
Másodszorra már emeltebb hang jön:
„Nem tudnád egyszer megcsinálni elsőre, amit kérek?”
A másik válasza: hallgatás.
Ő lehet, hogy azt hallotta: „megint elégedetlen vagy velem.”
Te meg azt érezted: „amit kérek, az nem fontos.”
Mindketten mást hallottatok – és egyikőtök sem azt, amit valójában mondani akart.
Ugyanez a helyzet „zsiráfnyelven” – az erőszakmentes kommunikáció 4 lépése szerint:
Megfigyelés (ítélkezés nélkül):
„Amikor látom, hogy az asztalon még ott vannak a dolgaid, és már majdnem kész a vacsora…”
Érzés (saját érzésem):
„…feszültté válok, mert úgy érzem, egyedül maradok a feladattal.”
Szükséglet (ami mögötte van):
„Szükségem lenne arra, hogy együtt teremtsük meg az esték nyugalmát.”
Kérés (nem követelés):
„El tudnád most pakolni a dolgaidat az asztalról, hogy együtt le tudjunk ülni vacsorázni?”
Ha még mindig ellenállás jön:
Tudom, hogy este van, és már te is fáradt vagy.
Mit gondolsz, belefér, hogy most elpakolsz, vagy jó lenne még 5 perc, és utána?
Ilyenkor nem utasítást adsz, hanem kapcsolódsz, és sokszor éppen ez nyitja meg a másikat.
Ez a fajta EMK-párbeszéd gyakorolható – akár hibázva is. Nem tökéletességet vár, hanem jelenlétet, őszinteséget, odafigyelést.
Gondolatébresztő kérdések – belső munkához:
- Mikor fordult elő veled legutóbb, hogy valaki mondata mélyebben megérintett, mint kellett volna?
- Milyen érzés lenne, ha legközelebb nem védekezve, hanem kapcsolódva tudnál válaszolni?
- Melyik lépést a legnehezebb gyakorolni számodra az EMK négy eleme közül?
Ha mélyebben is érdekel az erőszakmentes kommunikáció…
Ezeket a könyveket magam is ajánlani szoktam az ügyfeleimnek – különböző típusú olvasókhoz más-más formában tud kapcsolódni ez a téma:
- Marshall B. Rosenberg: Szavaink ablakok, vagy falak
A hivatalosabb, strukturáltabb stílust kedvelőknek – az EMK alapműve, mély és átfogó megértést ad. - Rambala Éva: Az erőszakmentes kommunikáció alapjai
Rövidebb, könnyebben befogadható formában, a gyakorlat felől közelítve. - Serena Rust: Erőszakmentes kommunikáció
Lendületes, humoros stílusban – annak, aki gyorsan, élvezetesen szeret tanulni.
Ez a megközelítés tanulható. Én is tanulom.
És ahogy gyakorlom, újra meg újra megtapasztalom:
amikor nem tökéletesnek akarok tűnni, hanem kapcsolódni –
akkor valódi, szeretetteljes találkozás születik.